...egyszer az uszodából jövet a mellettem levő ülésen e célból tartott kötött sapkát, csak úgy összehajtva a fejem tetejére csaptam, mert felhúzva meleg lett volna, nélküle meg a vizes fej, kicsit fázik, na, különösen az a kis kerek, kopasz folt a tetején szóval csak úgy felraktam a fejem tetejére, és valami rövid agyi zavar nyomán, néha van ilyen a kocsiban, illetve mostanában elég gyakran, tulajdonképpen nem is csak a kocsiban, igazság szerint szinte naponta előfordul, utólag gondolkodunk, hogy ezt miért is csináltuk, rádudáltam egy a zebrán átmenő pasira. és világosan leolvastam a szájáról, hogy azt ordítja, mit dudálsz, te rohadt zsidó. ez annyira megtetszett, hogy a későbbiekben direkt provokáltam az ilyen helyzeteket. Na, és egyszer sajnos kicsit benéztem. fenetudja, talán ittam előtte, de mindegy is, a lényeg az, hogy két kopasz, kigyúrt állat egyszerűen kirángatott a kocsiból, nem is értem, talán az ablakon keresztül, mert az ajtó persze csukva volt, az egyik egyszerűen felpofozott, aztán a másik a nyakamnál fogva felemelt magához, és azt mondta: ez többet ne forduljon elő, kispajtás, mert megharagszom, utána pedig arrébb dobott a járda felé, hát, akkor egy darabig mással játszottam hazafelé, az az igazság. De mégis, tudják, mégis arra gondoltam, miközben otthon bekötöztem a fejemet, és leukoplaszttal leragasztottam a pofontól felszakadt szájamat, hogy megérte!
(- Jaj, de vicces, intelligens ember maga, hihihi - zsiványnick)
Szakértő: Őrnagy Őrnagy
Szépirodalom, hadihajók, kertészkedés
Szakértő: Őrnagy Őrnagy
Szakértő: Őrnagy Őrnagy
2011. február 26., szombat
2011. február 20., vasárnap
Szépirodalom, Őrnagy!! Érti??!!
Mámég aszt úgygondútta az zember, hogy jóll fölláll. Oszt uttánnameg, hogy jóll léüll. Asztán meggint énkább felállt, montta azt: Baszódjattok mög minnyájan!
Az emberélet útjának felén. A kimondott szavakat nem vonhatjuk vissza, kimondattak. Ha felnézel az égre, látod a felhőket, látod a napot. Ha nem látod, akkor valószínűleg köd van, és te tudod a ködöt, látatlanul is, vakon is tudod a ködöt.
Mi az élet? Mi a halál? Mi az értelem?
A halál élet nélkül élettelen.
Bement a piros asszony, és így szólt: " Az élet olyan, mint a kisgyermekek boldog sóhaja karácsony idején. A halál semmi, a halál csak egy mocorgás a csokonyai fahasábok mögött. Hallottál már énekelni engem? " És az asszony énekelt. A férfi akkor felállt, és kiment a teremből, kiment a házból, a faluból.
Elmegyek, elmegyek, messze megyek.
Kékasszony elvitte a szívemet.
Az emberélet útjának felén. A kimondott szavakat nem vonhatjuk vissza, kimondattak. Ha felnézel az égre, látod a felhőket, látod a napot. Ha nem látod, akkor valószínűleg köd van, és te tudod a ködöt, látatlanul is, vakon is tudod a ködöt.
Mi az élet? Mi a halál? Mi az értelem?
A halál élet nélkül élettelen.
Bement a piros asszony, és így szólt: " Az élet olyan, mint a kisgyermekek boldog sóhaja karácsony idején. A halál semmi, a halál csak egy mocorgás a csokonyai fahasábok mögött. Hallottál már énekelni engem? " És az asszony énekelt. A férfi akkor felállt, és kiment a teremből, kiment a házból, a faluból.
Elmegyek, elmegyek, messze megyek.
Kékasszony elvitte a szívemet.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)